A kiállítást megnyitó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a „legmagasabb szintűnek" nevezte a magyar vadászati kultúrát, amelyet Ázsiából hoztunk és amely az osztrák, cseh és bajor hagyományok örökségével fejlődött az Osztrák-Magyar Monarchiában.

Mint fogalmazott, az ember antropológiailag egyszerre örököse a naturának és építője a kultúrának. Úgy vélte: a vadászati művészet képes egyetlen ívben megragadni az ember természeti és kulturális voltát.

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: soha így együtt nem látott anyagot mutatnak be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből.

„Festészet, ötvösművészet, fegyverművesség hihetetlen alkotásai láthatók együtt. A tárlat bemutatja, hogy a vadászat nem a természet ellen van, hanem a természet törvényeit követve az egyensúlyt, az összhangot tartja fenn" - jegyezte meg Nagy István.

Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az öt intézményből származó darabok mellett magánszemélyek és hagyományőrző szervezetek gyűjteményeiből is válogathattak a tárlatra. A végeredményt a kiállítás mellett egy háromszáz oldalas katalógus is mutatja.

A kurátorok nevében Németh Balázs hozzátette, hogy a kiállítás egy 3D-s digitális lenyomata felkerül az internetre is, gazdag videoanyaggal.

A Vajdahunyad várában látható vadászfegyver­kiállításhoz mintegy negyven, vadászat ihlette alkotással kapcsolódik a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. A hazai múzeumokban őrzött, ritkán látható tárgyak és európai merítésű képzőművészeti alkotások bemutatásával, az ember és állat bonyolult kapcsolatának szemléltetésével közelítenek a fenntartható vadászathoz. Teret kapnak a magyarországi vadászat hagyományos módjai, a solymászat, az agarászat, az íjászat és az elöltöltő-fegyveres vadászat.

Az erdő világát stilizáló installációban helyet kapott Széchenyi István gróf elöltöltő, gyutacsos vadászpuskája, Rudolf főherceg Kirner­puskája és József Ágost főherceg ismétlő Mauser­puskája. Láthatóak lándzsa-­ és nyílhegyek, a 15. századból származó számszeríjak, a 17-19. században készült lőportartók, solymásztáskák. A Művészet és Vadászat című képzőművészeti válogatás az európai vadászat és halászat történetének számos fejezetét, kultúrtörténeti jelentőségét mutatja be.

Az év végéig látható kiállítás a szeptember 25-én kezdődő „Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál első rendezvénye.

Kovács Zoltán, a világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy két éve dolgoznak az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás 50. évfordulóján megnyíló rendezvénysorozat előkészítésén, és immár kezd kibontakozni és értelmet nyerni a munka. „A világkiállítás, és ezen belül a Kulturális Fesztivál minden eleme saját lábán is megáll" - tette hozzá.

„A cél az volt, hogy mindenki, aki kapcsolódik a vadászat kultúrájához, kivitelezéséhez, szenvedélyéhez vagy a vadvédelemhez, meg tudja mutatni magát. Olyan programkínálattal jelentkezünk, amely segít a természet és a művészet párbeszédében" - mondta Kovács Zoltán.

A világkiállítást kísérő Kulturális Fesztivál programjában klasszikus és világzenei koncertek, filmvetítések, irodalmi estek, színházi előadások, lovasprogramok, valamint képző- és iparművészeti tárlatok is szerepelnek.

Lőrinczy György, a Kulturális Fesztivál kurátora a kiállításmegnyitót megelőző sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy a művészetrajongókban és a vadászokban, természetvédőkben közös a szenvedély. Hozzátette: a programsorozattal megpróbálják azt az evidenciát megmutatni, hogy a vadászat, halászat, illetve a természet évezredek óta múzsája a művészeteknek.

A Vajdahunyad várában az Iparművészeti Múzeum Terítéken címmel rendez tárlatot kerámia- és üveggyűjteményének luxusdarabjaiból. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Széchenyi Zsigmond fotóival lehet találkozni, az intézmény természetfotó-kiállítása az Erzsébet téren lesz, ahol a Trash Art Magyarország 2021 pályaművei is helyet kapnak.

Az eseménysorozat nyitókoncertje szeptember 26-án lesz a Müpa és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar rendezésében többek között Rameau, Vivaldi, Händel, Haydn, Wagner és Johann Strauss darabjaival, a kortárs zenét Dubrovay László Vadász című szimfóniája és Eötvös Péter A kefelábú pillangók tánca képviseli. Fellép Balázs János zongoraművész és Pusker Júlia hegedűművész is. A zárókoncerten október 13-án a Zeneakadémián Marc-Antoine Charpentier barokk zeneműveit vezényli Vashegyi György együttesei élén.

A Kulturális Fesztiválon az Akvárium Klubban világzenei koncertek lesznek, az Urániában a természethez szorosan kapcsolódó író, Fekete István és Kittenberger Kálmán életútját mutatják be. Földes László Hobo Vadászat című lemezének színházi adaptációja a Nemzeti Színházban tekinthető meg, a Vadak ura című musical ősbemutatója október 14-én a RaM Színházban lesz.

A Magyar Állami Operaház szervezésében az Eiffel Műhelyházban részleteket adnak elő Weber A bűvös vadász című operájából, az Erkel Színházban pedig a Giselle című balettet mutatják be.