75 ezer négyzetméter, 8 pavilon, FeHoVa PLUSZ, OMÉK és megannyi további helyszín. A 2021-es év legnagyobb természeti kiállítása éppúgy foglalkozott a vadászattal, mint a természet védelmével, a vizes élőhelyekkel, a természetmegőrzéssel és annak jövőjével, a biodiverzitással, a fenntartható természethasználattal, vagy például a solymászattal, az orvvadászattal, a gasztronómiával és az innovációval.
Diorámák, filmek, élőállat-bemutatók, világrekord és különleges trófeák segítettek megismertetni Földünk egyedülálló élővilágát. Az ország legnagyobb kiállítási akváriumában például 2 méteres és 110 kilós halakkal is találkozhattak a látogatók, de lovas és vadászkutyás bemutatók is várták az érdeklődőket.
Nemzetközi Csarnok
A külföldi vendégek kiállításainak tere volt, ahol a Magyarország meghívását elfogadó országok és szervezetek saját standokkal mutatkozhattak be. Itt került sor a világkiállítás egyik fontos kezdeményezésére, a World Conservation Forumra. A WCF keretében húsz nap alatt 153 hazai és nemzetközi szakember érdekesebbnél érdekesebb előadását hallgathatták meg a világkiállításra látogatók. A pavilonban a nemzetközi résztvevők mellett magyar kiállítók is jelen voltak – például a hazai állami erdőgazdaságok –, továbbá közel ezer négyzetméteren kapott helyet egy VR-játéktér. Utóbbi részen a látogatók kipróbálhatták magukat vadászként a virtuális valóságban, továbbá bepillanthatnak az európai erdők vagy az afrikai szavannák különleges hangulatú világába.
Virtuális túra a Nemzetközi pavilonban:
Kereskedelmi Csarnokok
A világkiállítás ideje alatt két kereskedelmi vásár is várta a nagyközönséget. A FeHoVa a koronavírus-világjárvány miatt 2021-ben elmaradt, így még nagyobb jelentőségű volt a világkiállítás jegyében szervezett FeHoVa PLUSZ. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár, az OMÉK hazánk legnagyobb, legrégebbi és nagy tradíciókkal bíró agrárgazdasági rendezvényét ezúttal a világkiállítás keretein belül tartották meg, ahol a hazai agrárium és élelmiszeripar képviselői mellett számos külföldi szakmabeli is megjelent.
Konferencia Központ és Innovációs Showroom
A világkiállítás keretein belül összesen öt világkonferencia érkezett Budapestre, ezek során megannyi nemzetközi előadó utazott Magyarországra, a vadászat, a vadgazdálkodás, a fenntarthatóság vagy éppen a biodiverzitás témáiban tartottak előadásokat, kongresszusokat és közgyűléseket. A világkiállítás szakmai programját a World Conservation Forum fogta össze.
Házigazdái lehettünk a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC), továbbá a FACE (az európai vadászszervezetek érdekképviseletét ellátó nemzetközi szervezet) közgyűlésének, a Vadbiológusok Nemzetközi Uniója kongresszusának (IUGB) és a Vadvilág Fórumnak (CPW). Mindemellett pedig főszervezői voltunk a Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciának, ami a vadászat fenntarthatóságát, ősi hagyományokon alapuló hasznosságát mutatta be. Kiváló előadóink sok évtizedes kutatásaik, s szakmai tapasztalataik alapján gyakorlati szempontból világították meg az aktuális kérdéseket.
A konferenciák mellett ebben a pavilonban kapott helyet a Future of Nature című innovációs showroom. Ennek az időszerű kezdeményezésnek célja volt, hogy lehetőséget biztosítson azoknak a magyar startupoknak, cégeknek és fejlesztéseknek a bemutatkozásra, amelyek a fenntarthatóság, a vadászat vagy akár a természetvédelem témáiban alkottak/alkotnak nemzetközi szinten is értékeset.
Hal, Víz és Ember
Ebben a pavilonban Magyarország jellegzetes vizes élőhelyeit ismerhették meg az érdeklődők, a rendezők célja hazánk álló- és folyóvizeinek, vizes élőhelyeinek látványos bemutatása volt. Az ország legnagyobb kiállítási akváriumában például 2 méteres és 110 kilós halakkal is találkozhattak a látogatók.
Virtuális túra a Hal, Víz és Ember pavilonban:
A látogatói útvonal bejárása során a halászat történeti bemutatásán keresztül lehetett el a napjainkra egyre népszerűbb horgászathoz jutni. A kiállítótér remek lehetőséget nyújtott a különféle horgászmódszerek ismertetésére, ahol a több száz négyzetméternyi, természetszerűen kialakított, élővilággal betelepített vízfelületen különleges környezet kínálkozott a szakmában jártas, neves szakemberek, sikeres sporthorgászok bemutatóinak megtekintésére.
A hatalmas kiállítótér jelentős része vízzel borított felület volt, valójában egy monumentális akváriumrendszer, ami mentén elsétálva, az embertől karnyújtásnyira voltak látható a Kárpát-medence halfaunájának napjainkban élő és egykoron honos képviselői. Rendhagyó, vízzel teli, természetszerű diorámákban, élő víziszárnyasok, termetes óriás tokok, ezernyi apró hal, különleges, ritkán látható védett fajok, preparátumok, hátfalra vetített természetfilmek, nyomtatott panorámafotók tették hitelessé a látványt.
Számokban ez azt jelentette, hogy több száz négyzetméter élő vízfelületen, közel félmillió liternyi akváriumban, csaknem 50 halfaj 2000 egyedével lehetett találkozni. Bátran kijelenthető: ilyen különleges épített vízi bemutatót az expók történetében még soha nem láthatott a közönség.
Hagyományos Vadászati Módok
A hagyományos vadászati módokat − agarászat, solymászat, íjászat, elöltöltő fegyveres vadászat − bemutató kiállítás helyszíne volt az F pavilon. Mindemellett komoly szerepet kapott a ló és a vadászat kapcsolatának a bemutatása. A pavilon külső környezetében folyamatosan voltak hagyományőrző bemutatók is.
Virtuális túra a pavilonban:
Hazánk „legfiatalabb” hagyományos vadászati módja az elöltöltő fegyverek használata. A történelmi hátteret Kirner József egykori műhelye és boltja nyújtotta, a XIX. században a dinasztia európai szintű sikereket ért el termékeivel. Valamennyi szakág bemutatójához közösségi tér is tartozott, ebben az esetben egy 10 méteres, beltéri lőtéren biztonságos körülmények között − szobai céllövő csappantyútöltetek és speciális, gurulatmentes lövedék használatával − lehetett kipróbálni az elöltöltő fegyvereket.
A vadászíjászat bemutatásához egy kora Árpád-kori faluba léphettek be a látogatók, ahol megismerkedhettek a tradicionális magyar íj készítésével és használatával is. A lovas vadászat esetében párhuzamosan ismerkedhettek meg a honfoglalás kori és a modern kori technikákkal, eszközökkel. A csarnokhoz kapcsolódó kültéri bemutatókon pedig számos lovas program nyújtott betekintést a lovas vadászat múltjába és jelenébe.
Az agarászat kapcsán a XVIII. század végére, illetve a XIX. század elejére és a romantika korába „ugortunk vissza az időben”, mégpedig a kismartoni vadászkastélyba, annak is a vadaskertjébe. A solymászatot egy érett középkori lovagvár „kulisszái” között ismerheték meg, betekintve a kertbe, a gazdasági épületbe és a konyhába is, mindemellett pedig fantasztikus diorámák nyújtottak élményt a látogatóknak.
Hazai és Nemzetközi Trófeakiálltás, 12. Nyílt Európai Taxidermia-bajnokság, Vadászat a 21. Században Kiállítás
Nagy népszerűségnek örvendett a magyar és nemzetközi trófeakiállítás is. A legkiválóbb hazai trófeák mellett a nagyvilágból érkező, különlegesen értékes és ritka darabok is láthatóak voltak.
Virtuális túra a pavilonban:
A bemutató fontos részét képezték a nemzetközi trófeabírálatok, melyek kétféle módon zajlottak. A csarnok erre elkülönített részén a nagyközönség élőben is megfigyelhette, mi módon alakul ki egy-egy pontszám. Emellett azonban egy különleges újdonságnak is tanúi lehetettek az érdeklődők: a virtuális valóság adta lehetőségeket kihasználva, egy VR-szemüveg felvételével soha nem látott módon lehettek részesei a bírálati folyamatnak!
Mindemellett a világkiállítás nemzetközi jelentőségű rendezvényei közül érdemes kiemelni a szintén ebben a pavilonban megrendezett európai preparátorbajnokságot, amelynek szervezésében a független szervezetként dolgozó European Taxidermy Championships® (ETC) működött közre.
A pavilon mindezen túl még otthont adott a Vadászat a 21. században című kiállításnak, ahol ezúttal a vadászpuskák kerültek reflektorfénybe. A 2000 négyzetméteres látványos kiállítói térben olyan nagy múltú márkák mutatkoztak be, mint a Mauser, a Rigby, a Sauer, a Blaser, a Minox és a Limke.
Központi Magyar Kiállítás
A H pavilon volt a központi magyar kiállítás helyszíne, ahol a többnyelvű tárlat egy ezeréves sétára kalauzolta el a látogatót a Kárpát-medencében, melyen a látogatók átérezhették, hogy a magyar nép története a természetközeli szakmák révén egy a természettel. A csarnokban közel 1200 négyzetméteren kaptak helyet a magyar nagy- és apróvadat bemutató preparátumok. Az egyes korokat filmekkel, képző- és iparművészeti installációkkal idézték meg, például megtekinthető volt tizenhat leghíresebb vadászunk és természetbúvárunk szobra is.
Virtuális túra a Központi Magyar Kiállítás pavilonjában:
Kárpát-medencei Kincsestár
A 180 négyzetméter alapterületű kiállítótér felülnézetből egy keresztre hasonlított – utalva ezzel Szent Hubertusra, a vadászok védőszentjére, de jelölte a négy égtájat is. Lényegében négy zsindellyel fedett vadászkunyhó nézett a négy égtáj irányába, visszaidézve azokat a havasi vadásztanyákat, amelyeket annyira szerettek a híres magyar vadászok, mint például Széchenyi Zsigmond, Fekete István, Kittenberger Kálmán, Nádler Herbert és sokan mások.
A kiállítás koncepciójának kidolgozását és kivitelezését a Kárpát-medencét is magába foglaló 8 országból származó magyar vadászati emlékekből állította össze egy interaktív múzeumi kiállításokra szakosodott szakértői és kreatív csapat.