Magyarországon, Budapesten kerül megrendezésre 2022. szeptember 26. és 30. között az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) részes feleinek 8. találkozója (MOP8).
A vége felé tart a vadászati kiállítás helyszínének felújítási munkálata
A világkiállítás és az ahhoz kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos a kiállításról rendezett háttérbeszélgetésen elmondta, nemcsak a vadászati világkiállítás miatt újul meg a Hungexpo, hiszen jövőre ott rendeznek meg más nagy eseményeket is, így jövő szeptemberben a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a világkiállításra reálisan egymillió - kétharmad részt belföldi - látogatóra lehet számítani. Úgy vélte, ha a koronavírus-járvány miatt külföldről esetleg nem tudnának turisták jönni, akkor is megközelíthető ez a látogatószám.
Magyarországon 670 ezer horgász és vadász van, a családtagokkal együtt 1,5 millió ember kötődik a vadászathoz, halászathoz - mondta. Hozzátette, a világkiállítás megrendezése a turizmus fellendülését is segíteni fogja.
Kovács Zoltán kifejtette: a vadászattal fontos foglalkozni, anélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás, ahol betiltják, felborul a természet egyensúlya, a kihalás szélére kerülnek egyes fajok. "Az 1971-es világkiállítás 50. évfordulóján, 2021-ben megrendezendő világkiállítás lehetőséget kínál arra, hogy beszéljünk arról, hogy legális, de szabályozott és szigorú szakmai alapokon működő vadászat nélkül nem lehetséges fenntartható vad- és természetgazdálkodás" - mondta.
Kitért arra is, hogy hivatalosan nem a Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) égisze alatt, de annak támogatásával rendezik meg a világkiállítást, a szervezettel kötött megállapodást szeptember-októberben kormányszintű megállapodás követi majd. Az összes mértékadó szervezettel együttműködnek, a húsz nap alatt öt konferenciát, nemzetközi szimpóziumot tartanak - mondta a kormánybiztos.
A látogatók láthatnak majd magyar és nemzetközi trófeakiállítást, amely a vad élőhelyét bemutató diorámáktól a világrekord trófeákon át közelebb viszi a látogatókat a természet eme értékeihez, megismerkedhetnek a hagyományos vadászati módokkal, mint a solymászat, az agarászat, az elöltöltő fegyveres vadászat és az íjászat. Az egyik fő attrakció a magyar kiállítás lesz, amely a Kárpát-medence 1000 éves történelmét öleli fel, ugyancsak látványosnak ígérkezik a preparátor európai bajnokság.
Három kereskedelmi típusú rendezvényt is terveznek, a FeHoVá-val és a Hungexpoval együttműködve egy fegyver, lovak, kutyák tematikájút, egy mezőgazdaság és élelmiszer tematikájút és egy innovációs workshopot, amely a fenntarthatóság jegyében bemutatja a XXI. századi technológiákat. Számos kulturális program is lesz, és vidéki helyszíneket is bevonnak, részben a kiállítást előkészítő rendezvényekkel.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: a vadászat és a természetvédelem egymásra van utalva, a szabályozott és fenntartható vadászat biztosítja a vadállomány fenntartását és egyensúlyát. "Ami a kertész kezében a metszőolló, az a vadász kezében a puska" - mondta.
Hozzátette: a fenntartható vadászat hívei természetvédők. Az ökológiai egyensúlyt akkor lehet fenntartani, ha vannak élőhelyek, a legnagyobb élőhely-fejlesztés pedig a vadászati kamarának köszönhető. "A természetvédők és a vadászok egy csónakban ülnek" - jelentette ki -, együtt kell működniük ahhoz, hogy a biológiai diverzitás megmaradjon.
Úgy vélekedett, a vadásztatás a turizmust is segíti. A külföldiek vadásztatása sok bevételt hoz, de emellett a turizmus különböző területein is haszonnal jár, különösen a vidéki lakosság számára - mondta.
Kitért arra is, olyan országpromóciót szeretnének, amely a vadászati értékeken túlmenően az ország természeti értékeit is bemutatja, aminek szintén a turizmust erősítő hatása van, és hosszú távon kamatozik majd.
A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.