Gulyás Andrea, a világkiállítási iroda kiemelt ügyekért felelős igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta: az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás egyik fontos hozadéka volt, hogy a vadhúsfogyasztás mértéke látványosan megnövekedett a magyar lakosság körében. Ez a tendencia mára alábbhagyott, aminek oka elsősorban a vad- és halhúsoktól való félelem, ennek alapja pedig jellemzően a szükséges ismeretek hiánya.

Az igazgató elmondta, sürgős erről a témáról beszélni, mert a vad- és halhús egyaránt alacsony zsírtartalmú, kifejezetten tápláló és egészséges alapanyag, mindkettő a fenntartható életforma alapja lehet, és nem utolsó sorban magas élvezeti értékkel is bír.

A világkiállítási iroda a 2019-es OMÉK-on indította útjára a konferenciasorozatot azzal a céllal, hogy a magyar otthonokban, az egyszerűbb éttermekben, és még a fine dininggal foglalkozó vendéglátóhelyeken is újra megbecsült helyre kerüljenek a vad- és halhúsból készült alapanyagaink.

A szervezők a tavalyi konferencia sikeressége után ismét olyan szakembereket kértek fel az előadások megtartására, akik a téma hiteles és elismert tudói. A szakmai diskurzust a közismert séf, gasztronómiai tanácsadó, Kovács Lázár vezette fel.

Dr. Lőrincz Attila, a VADEX Zrt. vadfeldolgozási ágazati igazgatója előadásában az afrikai sertéspestis által teremtett helyzetről, illetve az óceániai tenyésztett szarvas jelenlétéről a vadhús importban beszélt. A vadhúsfogyasztás fellendítése kapcsán több kérdést tett fel, például azt, hogy a vadhús prémium termék, avagy a közétkeztetés egyik alapja legyen-e.

Nagy Gábor, az Aranyponty Kft. szakembere az önellátó gazdálkodás módjait ismertette. Előadásában kiemelte a haltartást, véleménye szerint az ebből származó halhús a minőségi gasztroturizmus egyik fő alapanyaga lehet.

Galló Nóra dietetikus a nemzetközi adatokat összehasonlítva elmondta: míg külföldön az egy főre jutó vadhúsfogyasztás átlagosan 0,2-0,4 kilogramm, a halfogyasztás pedig 4,5-6 kilogramm évente, addig hazánkban ez 1,5-2 kilogramm, valamint 22-25 kilogramm. Kiemelte a természetes forrásból származó húsok kedvező élettani hatásait, energia- és zsírszegénységüket, azt, hogy kiváló fehérjeforrások, valamint értékes ásványianyag- és vitamin tartalmú alapanyagok. Sokrétű felhasználási lehetőségükkel kapcsolatban hangsúlyozta, ezekből a húsokból is omlós, porhanyós, szaftos étel készíthető.

Az előadások zárásaként Lévai Zsuzsanna étteremtulajdonos a hazai termelői hal felhasználásáról, valamint gasztronómiai vállalkozások indításáról beszélt az érdeklődőknek.

A szakmai program kerekasztal-beszélgetéssel végződött, amely során az előadók több kérdésre kerestek válaszokat. Elhangzott, hogy a vad ne csak pörköltként kerüljön az asztalra. Ebben a változásban nagy felelősség hárul a közösségi médiára és az ismert emberek szerepvállalására. Fontos, hogy minőségben és árban is alternatíva legyen a vad- és halhús, az előremozdulás érdekében pedig szükség van egy szakmai alapokon nyugvó stratégiára. A résztvevők hangsúlyozták az edukációs tartalmak, rendezvények és programok fontosságát, illetve olyan speciális éttermek szükségességét, amelyek megismertetik az érdeklődőkkel a vad- és halhúsok fontosságát, és azt, hogy könnyen finomat lehet belőlük alkotni.