A kiállításról

Magyarországon első ízben 1871-ben rendeztek Országos Vadászati Kiállítást, mely jellegét tekintve a vadászok számára rendezett szakmai fórum volt. Az első kiállítás százéves jubileumakor, 1971-ben került sor Budapesten a Vadászati Világkiállításra (Exhibition World of Hunting, Budapest 1971). Korábban rendeztek már hasonló eseményeket Bécsben, Berlinben, Düsseldorfban, Firenzében vagy Újvidéken, de olyan nagyszabású programsorozatra, mint amelyet 1971-ben Magyarország rendezett, korábban még nem volt példa. Az eseményre mintegy kétmillió jegyet váltottak, ebből kétszázezren a világ különböző pontjairól.

Az 1971-es kiállítás

a szakmai szervezetek bemutatkozása mellett jelentős társadalmi esemény is volt. A vasfüggöny korában a mai viszonylatban is jelentős látogatószámot elérő rendezvényt nemzetközi szervezetek is támogatták, például a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (International Council for Game and Wildlife Conservation, CIC) vagy a Kiállítások Nemzetközi Irodája (Bureau International des Expositions, BIE), mely 1928 óta felügyeli a világkiállításokat.

1971-ben

hangsúlyosan mutatták be a vadászat szerepét, valamint az emberek és a természet sokoldalú kapcsolatát. A több száz szakember munkájával létrehozott kiállításnak – a 34 hektáros kiállítási parkon belül – egy 30 ezer négyzetméternyi alapterületű pavilon adott otthont. Az eseményen Európa, Afrika, Ázsia és az amerikai kontinens összesen 35 országa vett részt. A kiállítás trófeaszemléjén 19 ország mutatta be a náluk vadászható vad agancsait, szarvait, agyarait és egyéb trófeákat. Az 1971-es rendezvény hitelesen illusztrálta a világ vadászati helyzetét, a magyar vadűzés, vadállomány és vadgazdálkodás eredményeit, valamint megalapozta országunk jó hírnevét és napjainkban is érezhető rangját.

Mai napig jelenlévő emlék

a közel ötven évvel ezelőtti rendezvény, a hazai és a külföldi vadászok, a természetbarátok, valamint természetvédők számára, ezért Magyarország kormányának döntése alapján a kiállítás ötvenedik évfordulóját méltó módon – emlékév formájában – elevenítjük fel: színes és változatos programsorozattal készülünk, amelynek fő eseményeként – 2021. szeptember 25. és október 14. között – kerül sor Budapesten a nemzetközi központi kiállításra. Ez a program a legmodernebb technikai eszközöket (AR, VR, 5G stb.) felvonultató és alkalmazó kiállításként fogja várni az érdeklődőket. A kiállítás hitelesen és kifejezően, a mai kor technológiáját bevetve fogja bemutatni a nagyközönség és a szakmai publikum számára a környezet fenntartható használatának értékeit. A hivatalos részvételre Magyarország meghívását elfogadó külföldi országok saját standokkal mutatkozhatnak be. A kiállítási anyagok többsége a rendezvényt követően különböző hazai múzeumokban talál majd otthonra.

Mindemellett Budapesten

kiemelt helyszín lesz a Fővárosi Állat- és Növénykert, amely már az 1971-es rendezvényen is fontos színtér volt. A régi Vidámpark helyén 2021-re felépülő Pannon Parkban, a már javában készülő biodómban bemutatandó élővilág mellett a Kárpát-medence élővilágát, jellegzetes állatfajait bemutató, felújított kifutók is várják a látogatókat. A fővárosban még a Városligetben, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Szépművészeti Múzeumban, a Műcsarnokban, a Művészetek Palotájában, a Magyar Állami Operaházban és a Zeneakadémián is lesznek kulturális és szakmai események. Több vidéki város – Hatvan, Gödöllő, Keszthely és Vásárosnamény – is bekapcsolódik a világkiállítás véráramába.

Több jelentős szervezetet

tudhat maga mellett a rendezvénysorozat az emlékév során, mint például az Agrárminisztérium, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács, a Magyar Lovassport Szövetség, a Magyar Horgászok Országos Szövetsége, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, vagy az Országos Magyar Vadászkamara.

A 2019-ben útjára indított emlékév

során különféle konferenciák, kiállítások, versenyek, bemutatók, koncertek egészítik ki a fő helyszínek programjait. E tervek megvalósításából kiemelt feladatot vállaltak az állami erdőgazdaságok és a nemzeti park igazgatóságok. Az erdőgazdasági részvénytársaságok számos közjóléti feladatot látnak el, jelenlétük fontos a turizmusban és az oktatásban is (például erdei iskolák, tanösvények működtetése). A nemzetipark-igazgatóságok oktatási, szabadidős és tudományos tevékenységük, programjaik, bemutatóhelyeik, valamint kiadványaik révén kapcsolódnak majd a világkiállításhoz.

A kiállítás egyik legfontosabb célkitűzése,

hogy a társadalmi tudatformálás révén megerősödjön hazánkban a természet védelme és szeretete, az ésszerű, józan és körültekintő civilizációs fejlődés gondolatának fontossága. A programsorozat hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jobban megértsék a természet védelmének fontosságát, a fenntartható természethasznosítás fogalmát és értelmét, elismerjék például a vadászat, a vadgazdálkodás, a horgászat, a halászat, a halgazdálkodás, az erdészet, az erdőgazdálkodás hasznát és szükségességét.